Keep Calm

Hát nagyon nyugodtan leültem és írtam egy novellát, ezúttal tényleg felnőtteknek. Egy pályázatra készült, ahol van határidő, jelige, meg minden más, így az író ember felelőssége teljes tudatában rögtön komolykodni kezd.
Szólítja akadémikus énjét, hogy munka van, és elkezd méricskélni, témát választani aztán eldobni aszerint, vajon mit kívánhat meg a korszellem. Aztán pár terméketlen nap után az egészet törli, mert rájön, hogy ez így nem ér semmit. Másnap hajnalban felébred, és újraéli életének egy meghatározó élményét. Nagyon gyorsan kell ébreszteni a gépet is, mert a mondatoknak sürgős. Maguk rendeződnek sorba, csak elég gyorsan kell ütni a klaviatúrát, hogy az összes rendben megérkezzen. Végül a történet ott fekszik a papíron, gömbölydeden és éretten, ahogy az élet megírta.

Az írás nagyon jó terápiás eszköz. Írjatok magatoknak, mintha senki sem olvasná. Így a gondolataitok egészen mélyről jöhetnek és megérthetitek bizonyos cselekedeteitek mozgatórugóit. Jó olvasást Az első szó-hoz!

Hírek